Amikor felnőttként újra megtaláljuk a bennünk rejlő gyermeket

• belsokontroll@gmail.com
• 2014-05-29

Egy lány visszatekintése az egyik legszebb és legkeményebb útjára

 

 

 

Kedves Olvasó!

 

Időnként közzéeszem krízisből felépült személyek  visszatekintéseit, mert ezzel tudom, hogy segíthet a mintájával, tapaztalataival, élményeivel a történet megosztója másoknak.

Zs. levele:

“Pontosan 1 éve annak, hogy Éva segítségét kérve, elindultam a változás útján. Visszanézve ezernyi gondolat és érzés fut át a fejemben, s mostanra mondhatom azt teljes bizonyossággal: kikerültem a krízishelyzetből, megtaláltam a lelki békémet és visszanyertem azt az embert, akinek születtem.

Miközben írom a sorokat, azon gondolkodom, vajon érthető-e ez a folyamat és állapot olyasvalaki számára, aki még ezen nem esett át.

Én azt tudom mondani, bármely ember bármilyen tudatos változáson is esik át, a legvégső cél a lelki béke megtalálása. Itt van ehhez egy eszköz, egy módszer, egy szakértő, s csak rajtunk áll, megragadjuk-e vagy sem. Azt mondom: BÁTORSÁG!!

Mert minden ember változik. Csak az a kérdés, tudattalanul vagy tudatosan.

Október közepén, egy konkrét esemény (vezetőképző és személyiségfejlesztő szeminárium) után történt az elképesztően felszabadító végső érzés: újra feléledt bennem legbelül az a bátor “kislány”, aki voltam gyerekkoromban, akinek vannak álmai, céljai, félelmek nincsenek a fejében. Végre elhittem magamról mindazt a pozitívat, aminek igazán látom magam, az egészséges énkép, amivel minden embernek rendelkeznie kellene, csak amire az évek negatív behatásai olyannyira rányomták bélyegüket, hogy elvesztettem felnőtt koromra azt a “kislányt”. Az a kislány bátor volt kimondani, amit gondol, amit érez és nem félt. Bátorsággal mondhatom, hogy most élek igazán és tudom, hogy a választás hatalma az én kezemben van. Minden ember kezében ott van.

Amikor ezt újra átéltem, sírtam a boldogságtól és ráébredtem, az enyém a világ.

 

 

1. Helyére kerültek a dolgok a szülőkkel.
2. Letettem azokat a félelmeket, negatívumokat, amiket csak kaptam, de nem kértem.

   Az elmúlt 1 évben a mély és akkor megbocsájthatatlannak hitt gyűlölet anyukám iránt mára végtelen és tiszta szeretetté változott. Megtanultam őt újra szeretni és elfogadtam őt.

   A családon belül mindenki visszakapta a szerepét. Apa is. Ezáltal a magánélet is pozitívan változott. Ezt jó látni. Ők tudattalanul változnak s mégis. Helyére kerültek a dolgok.   

3. 
   
   Helyére került az önbecsülésem, visszanyertem az erőmet, energiámat.
4. Tudatosan kizárom a negatív dolgokat, mert nincsen rájuk szükség.
5. Tudatosan építem magamat belülről és ezáltal másokat is.
6. Képes lettem kijelölni a határaimat és én döntöm el, mikor melyiket tolom egyre-egyre távolabbra egy új cél elérése érdekében.
7. Tudom irányítani az életemet. Szenzációs felismerés.
8. Megtaláltam a saját életcéljaimat, az álmok mellé határidőt tettem és elképesztő érzés, elkezdni és kipipálni az álmok megvalósulását. (Pl. 2011. elején leírt cél: lefutni a félmaratont, amit 2011.szept.4-én teljesítettem).
9. Lebontottam azokat az akadályokat a fejemben, amik meggátoltak abban, hogy olyan életet éljek, amilyet szeretnék, olyan ember legyek, amilyenné válni akarok.
10. Megtanultam, hogy a boldogság bennünk van és dolgozni kell rajta.
    
    Hálás vagyok a pofonokért, mert az ember akkor tanul. A jó időket élvezzük, rossz időkben növünk.
11. Megtanultam, csak akkor bízhatok másban, ha magamban is bízok, és csak akkor tudok igazán mást szeretni, ha magamat is szeretem.

 

Éva segítségével végérvényesen kitisztítottuk a mocskot a lelkemből, felkavartuk az iszapot, kiürítettük és most tisztán, lebegve ott van bennem és azt tudom mondani, megtaláltam a belső békémet és boldogságomat.

 

Hogy minden nap rószaszín-e? Dehogy. Hogy vannak nehézségek? Igen. Viszont mindig a megoldást keresem és nem hagyom magam lehúzni s nyakon csípem magam, ahogy Éva mondta mindig. Ez az ember legnagyobb hatalma saját maga felett. Az én titkom mi volt?

FELISMERNI, hogy baj van. BÁTORSÁG és AKARAT változni. JÓ SZAKEMBER. Megfelelő KÖNYVEK. Személyiségfejlesztés bizonyos szemináriumokon.

1. A mottóm: merjetek változni, mert megéri… és sosem megállni a fejlődésben. És hinni egy felsőbb erőben. Naponta. Szokássá tenni. Az elengedhetetlen. Mert ez az ember belső hangja.