Beküldve:

Hogyan maradhatunk ön-fenn-tarthatóak a megszorítàsok idejé?

Azon törpölök itt a madárcsicsergésben, amit a minap hallottam és tapasztalok.
A mentősökért felelős valaki nyilatkozott. És abban sok-sok minden elhangzott. Arról is, hogyan fertőtlenítik megjelölt helyeken a kocsikat, hogyan alakulnak a corona-vírusos esetszámok, kinek a hívására indulnak (háziorvos, tisztifőorvos) és az egyéb esetek száma miképpen változik. Két évig oktattam népegészségügyet és nagyon szerettem. A készülődést is, a témát is. Azt itt elárulom, hogy engem betegesen érdekelnek a statisztikák. A ksh konferenciájára külön rohantam. Hogy az milyen gyönyörű helyen székel…
Kiderült, hogy a sztrókos és infarktusos esetek száma drasztikusan csökkent. És ő is elmélkedett azon (szakmaisága beszippantotta interjú közben), hogy ennek milyen okai lehetnek. Viszgálni fogják. Mint ahogy a kutatások most zajlanak élesben. Minden nap ki lehet tölteni a Szegedi Egyetem kérdőívét:
Ezt minden nap akár ki lehet tölteni, 5 perc, fontos kérdésekre keresik a választ. Érdemes számolgatni, mikor dugtuk ki az orrunkat otthonról, hány percig, hány emberrel találkoztunk és ők milyen korúak voltak.
Látom, hallom, hogy sokan családi gazdálkodásba lendültek akár lakáson belül is: gyártódnak az élesztős,a kovászos kenyerek, palánták cseperednek, újra dívik az edénykertészet, a maradékok újra felhasználása. Feldugta a fejét a sörösdobozokból készíthető sörkollektor. Sok-sok energiát, pénzt spórolhatunk meg ezekkel a kis megoldásokkal.
Nálunk például az otthoni “macinaci”hordása oly mértékben leredukálta a mosást, hogy hét közepén ré kellett szólnom a családra, hogy váltasanak felsőruházatot. Mert ugye a szellőztetés is nagyon fontos. A szárítógépem nekem nem csak most, de mindig is nagy segítség volt. Akik olvasták régen a bejegyzéseimet tudják, hogy Noel születése után, az ősz beálltával robbantottam a család életébe, amikor már nem győztem a teregetést, a szárítást és bedohosodott néha a ruha. Amit kénytelen voltam újra kimosni. El is neveztem Willemnek (Willem Defoeról, titkos szerelmemről). Lényeg, a szárítógép megfelelő hőfokon (ez 70 is lehet olyan ruháknál, amik bírják, márpedig műanyagot nem mosunk, a gyapjút meg nem teszem bele) ez vírusos időszakban pont ideális. A házi poratkákat is úgy lefújja, hogy csak figyelem a szűrőjét. Na, azt mikroszkóp alá tenném nagyon szívesen. Ezt a műveletet itt Kenesén a napon teregetés pikk-pakk, öko módon megoldja. Gyilkos módon a kártevőkre. Imádom a napon lengett ágynemű illatát. A szomszéd itt szól, kérdezi, ha égetésbe kezd, hogy mikor szedem be. Angol óra előtt vagy után.
Ökomama vagyok. A Szent István Egyetemen végeztem 60 anyuka társammal. 2012-14 között tanultunk. Megszakadás volt heti két napon, de tömör-gyönyör is. Köszönet érte a Dunakeszi Nagycsaládosoknak, kimondottan Kikocsnak. Hogy szóltak. Ott tanultunk a háztartási gazdaságtól kezdve az ökotermesztésen át az vegyszermentes háztartásig mindent. Még halgazdaságot is. Na, azon az órán mind a 60 anyukának bepárásodott a szeme. Nem a tokhaltól, meg az akasztói gazdaságtól. Ittuk a szavát az előadónak. Olyan jóképű volt.
De mindenki ott a tudása legjavát adta. És olyan álom oktatógárdánk volt, hogy csodaszámba mentek. Kidolgozott jegyzetekkel, mert ugye UNIOS projekt. Így egy kincsesbánya van a kezemben.
Szóval, végeztül: én nagyon-nagyon kíváncsi vagyok ennek az időszaknak a pozitív hozadékaira. És leginkább a családokra, egyénre, közösségekre gyakorolt szokásrendszeri változásaira. Az egészségmutatókra. Hgy minimalizálódik-e a szemét, megcsömörlünk-e annyira az okostelefonokról, hgy ránézünk végre a gyerekre. Társasozunk-e. Értékeljük-e végre a nagyszülőket, az időseket. Marad-e, hogy segítünk rajtuk, mert “nem tudnak kimozdulni”. Vagy, ha igen, lehet, hogy nem a szokásos köreik miatt tennék. Megérezzük.e a mozgásszegény életmód zanzásított fájdalmait? Tudunk-e okosan főzni? Mert ugye a kész kaja drága, és uncsi egy idő után, mert itt még hál istennek nincs sokféle. Megtanulunk-e köszönni a szomszédnak. Vagy tudunk-e tojást kérni, mert 9 után nincs ám boltba slattyogás, de tojás az kell.
Kellemes dagasztást, sütést, jó társasozásokat kívánok és várom ide a tapasztalataitokat. A Szenvedélyeim oldalra pedig a receptjeiteket.
https://www.facebook.com/groups/nyarihami
How to Make Pizza Dough at Home | The New York Times

 

Beküldve:

A kodependencia, társfüggőségek, társfüggők

Több, mint 10 éve házasok. Egymás mellett élnek. A gyermekeiknek panaszkodnak arról, milyen gyötrelmes a házasságuk. A gyerekek elnémulnak ilyenkor. Mert szülőszerepet kapnak a gyermeki helyett. A gondtalan gyermeki létükhöz jogot formálván épp csak elnémulni tudnak ilyen lojalitás konfliktusban.

És egyszer csak beüt a felrázó tűzvész. Anya kilép a megszokott keretei közül, kedves lesz, kicsinosodik, kivirul. Már nem szapulja az urát, ha nem ér haza. Akkor sem, ha hazaér. Minden olajozott. Amilyennek lennie kell(lene) egy felnőtt kapcsolatban.

Csacsognak, képesek a beszélgetésre. A nő, a feleség, az anya nem dolgozik, nem dolgozott munkahelyen soha. Otthon annál többet. Főállású anya már érettségi óta. Fiatalon megtalálták egymást. A nő volt fiatal, a férfinek ez már a második házassága. Egzisztenciával, diplomával lépett a házasságba. Születtek a gyermekek, elröppent annyi idő, hogy már a legnagyobb is az érettségire készül.

De mi történt ilyen hirtelen? Az egyik fél, ebben a történetben az édesanya, a feleség találkozott régi szerelmével. És egyben akkori önmagával is. Amikor még saját motivációi voltak, önmaga körül forgott a serdülő kis világa, mert nem volt még családja. Viharosan indult minden és visszaröppent időben. El a kötelességektől, el a napi rutintól.

A volt párja is tehetős ember lett, családapa. Aki szintén beleolvadt a hétköznapokba. Jót tett neki is a felocsúdás. Jöhettek a csetillúziók. Ahol mindenki szép, kisimult, mosolygós, gondtalan. És a valóságnak halvány szikrája sem libben fel a virtuális térben. Hogy ennyire nyűgös, türelmetlen, képmutató tud lenni a túlélésért a csetelgető fél.

A mutatvány akkor borult, amikor elkövetkezett a beteljesedés. Itt az idő, le lehet lépni! Gondolta a feltüzelt nej. Családtól, férjtől, gyerekektől. És le is lépett anya. Be a mesék birodalmába. Teljes mellszélességgel.

A herceg jött, látott, győzött. Aztán…ritkultak a csetek, a nőnél nőtt az aggodalom. Majd jött a krízis, a pánik. Az önbizalom porba hullt. Kipukkadt, púderos lufi lett.

“Mert ő senkinek nem kell!” Csak a Huffnágel Pisti létezett elméjében és abban az illúzióban, ahova magában vagy kétségbeesett sóhajaiban menekült. De most a Huffnágel is csődöt mondott?

Ki ez a nő valójában? Miért támaszokkal képes ő csak állni, szárnyalni? Hova lett 20 év az életéből? Miért épp a volt barátja tépte fel ezt a borzalmas fájdalmat és hagyott űrt a lelkében?

A függésre hajlamos emberek egy része a társtól függ. Mint karótól a futóparadicsom, úgy áll ő büszkén, kívánatosan, piroslón. De, ha kihúzzuk a karót, földre roskad, a melegen aranyló gyümölcsök lassan megfonnyadnak. Meg is rohadnak. Ha nincs külső támasz.

Képtalálatok a következőre: tomato sicily"

Megtalálhatjuk önmagunk paradicsomát és paradicsomi létét. És elárulom, ez nem csak önmagunk épülésére, de a környezetünk gyógyulásához is mértékadó lépés lehet. Mert aki csak karóként éli az életét, az egy helyben ácsorog. Nem halad, nem pihen.

Beszéljünk róla! Időpont egyeztetés:

dr. Bagi Éva Eszter

addiktológiai konzultáns

+36302208392

Dunakeszi, Fő út 133. Egészség Spektrum

 

Beküldve:

Edd egészségesre Magad, gyermekem!

Tegnap a Markazi Általános Iskola Gasztrotáborában jártam. Hívtak kb. egy hónapja, hogy beszélgessünk az egészséges táplálkozásról. Csodás helyen vannak, a Mátrában. Odamenni is egy gyönyör volt, eljönni szívfájdalom. Tudtam, hogy aznap még gombászás vár rájuk, másnap egy igazi séf mutat nekik fontos gyakorlati tanácsokat.

Nagyon nagy a téma, gondolkoztam, mi fér bele két órácskába, hogy némileg elmozdítsam őket a nasizástól. Aztán eszembe jutott, hogy időnként én is nagyon szeretek csak úgy eszegetni, sőt, a gyermekeim is imádják a rágcsákat. És ők pont abban a korban vannak, amiben a táborozó gyerekek. Minitinik.

Ötödik, hatodik osztályosok közé óvakodtam úgy, hogy amikor bemegyek hozzájuk, valami olyasmire készülök, amit nem fognak szeretni. Olyan dolgokra mutatok rá velük együtt, amibe nemigazán szeretnek belegondolni, de tisztában vannak vele. És csak reménykedni tudtam, hogy amikor eljövök tőlük, megváltozik a véleményük az értékes és mértékletes hozzáevésről. Ez is volt az alkalom egyik mottója: M-ÉRTÉKKEL! A másiknak egy marketingszlogent választottam: A kevesebb több!

Kértem, hogy hozzanak a hétvégéjünkről nasizacskókat, ami még megmaradt a „finomságaikból”. Ne dobják ki (el meg végképp ne!).

Hát, lett kupacom. Szét is válogattuk édesre, sósra. Megbeszéltük a cukor fontosságát, energiát adó tulajdonságát. És a sóét is. Érintettük az ízek finomságát, a ropogós jó érzetet.

Na, de akkor mi itt a gond?! Hát, elkanyarodtunk a mozgásszegény életmódjuk felé, a finomított cukrok nagy dózisa irányába. A glutamát minden megnevezését gyakoroltuk, hogy felismerhességk a termékeken. Azt körbejártuk, hogy függőséget okoz és filmet néztünk a magatartásra vonatkozó hatásról is. A csalásról, ami a küldetése. Hogy általa finomabb minden. Finomabbnak tűnik. Hogy depressziót, hiperaktivitást okoz, idegrendszeri károsító dolgokat eredményez. Hogy a lerakódott zsír gyulladáshoz vezet, a túlsúly milyen gondokhoz visz.

És mindezek után kértem őket, hogy nasizzanak velem egy jót!

Házi mogyorókrém

Vittem házi mogyorókrémet, almaszirom chipset (azt boltból), puffasztott rizschipset. És a nap fénypontja az áfonyafagyi volt, amit erős két perc alatt készítettem nekik, ismeretlen adalékanyagok nélkül. Házi keksszel. Volt egy gluténérzékeny kislány, neki is bátran mehetett minden. Tudtam, hogy ő is ott lesz, előre úgy készültem, hogy ez ne okozzon egyik félnek sem gondot. Áfonyával, citrommal, nyírfacukorral és tejszínnel készült a fagyi, a szemük láttára.

 

Sikeres nap volt, megnyertem őket. És még sok gyereket meg fogok nyerni annak érdekében, hogy legalább mi, szülők ne okozzunk nekik beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségeket azzal, hogy a kezükbe adjuk a mérgeket.

Figyejünk oda egy kicsit, tanítsuk őket. Bármi, amit megennének, házilag elkészíthető egy egészségesebb formában.

Szeretettel megyek bárhova: Bagi Éva Eszter

Egészségmentor

+36302208392

Beküldve:

Gyilkos sávú napsugárzás elleni bőrvédő ételeink! – Az omega-3 legkritikusabb szerepei a nyári napsütés ellen

A lenmag, a zöldfűszerek, mint az oregánó, bazsalikom, szegfűszeg, dió, dióolaj, édes pirospaprika, spenót, tojás, szabadtartásban nevelt marha húsa, edameme bab.

Képtalálat a következőre: „oregano basil flax walnut edamame”

Kép: Edameme bab

Képtalálat a következőre: „walnut walnut oil”

Kép: Hogyan készül a dióolaj? (Forrás: quillisascut.com)

Mi a közös ezekben az élelmiszerekben? A tájékozottabbak, illetve az ínyencek számára a mediterrán vagy a keleti konyha, az egészségükre odafigyelők számára az omega-3 zsírsav. Igen, ide sorolhatjuk még az isteni halfélék közül a lazcot, a szardíniát, szardellát, a kistestű Északi-tengerből halászott halakat. Az olajbogyót! A nyári konyhám alapjait.

Képtalálat a következőre: „zinzino balance oil salmon alga olive”

Kép: Omega-3 dús élelmiszerek (Forrás: Noomikajsa)

A napsugárzás ellen már hétköznapi dolog a védekezés. Kemikáliákat kenünk a gyerekekre, 100 faktoros krémet az arcunkra. Hogy ne égjünk le. És nem is égünk le, ha betartjuk az előírásokat. 11 és 15 óra között szigorúan nem megyünk a napra. Ha igen, védőruhában! Napozósapkában, például. Kerüljük hőségriadóban a napozást. Fényvédő napszemüveget hordunk, fényvédő textilekkel takarjuk le a bőrünket. Egyesek már kész pizsiben járnak strandolni.
Mindennek sajnos súlyos okai vannak, amire most nem térek ki, mert egyfelől nem vagyok szakértő, másfelől pontosan tudjuk, hogy a daganatos betegségek közül a bőrrák az egyik legveszélyesebb haláloki faktor. Ami azonban megelőzhető. Minden betegség megelőzhető, itt jegyzem meg.
Például az omega-3 tartós fogyasztásával. Mivel annyit nem tudunk enni esztétikai és időkorlát, józan ész okaiból a fent említett élelmiszerekből, hogy az teljes mértékben védje a szervezetünket, ezért érdemes napi adagolást bevezetni. Ez az omega-3 balance oil termékből 0,15 ml/ testsúlykilogram. Ez mindenképpen fedezi a napi szükségleteket. A kristálytiszta, avasodásra nem hajló olaj D-vitamint és polifenolt is tartalmaz. Azokat az erős antioxidánsokat, melyek a növények színanyagát adják, mint az olajbogyó vagy az algák zöldje. Ez nincs benne a kapszulákban, eleve buggyantan kerülhetnek bele, a szállítási, feldolgozási folyamat következtében, fel is böfizzük nagy részét, kellemetlen utóízzel. Ugye?
A salátákra is csepegtetünk citromot, hogy ne barnuljon be, teszünk hozzá olajat, hogy kioldódjon belőlük a zsírban oldódó vitamin. Ők kézenfogva járnak értünk.
Vizsgálatok igazolták, hogy minél tartósabban szedjük az omega-3-at, kúraszerűen vagy élethosszig –a mi családunk az utóbbit választotta- és minél megfelelőbb napi dózisban, annál biztosabb, hogy megvédi a bőrünket a bőr sejtjeinek a falába beépült zsírsav segítségével a leégéstől!

A Zinzono BalanceOilról minden egy helyen!

Mi sem egyszerűbb ennél. És az arcbőrünk fiatalsága is megmarad, szinte gondot sem kell fordítanunk a napsugárzás káros hatásaira így. Természetesen a bőrvédő krémek használatát nem hanyagolhatjuk el így sem, de sokkal nagyobb a megelőző hatás és a biztonság, szabadabb a nyári fürdőzés, a szabadban levés élménye kicsiknek, nagyoknak, idősebbeknek.
Így az omega-3 közismert hatásai, mint az alzheimer kór elleni védelem, a csontok védelme, izomregeneráció, memória-és tanulási folyamatok erősítése, gyulladáscsökkentés, ízületi bántalmak megelőzése és gyógyítása, agyi katasztrófák, depresszió elleni védelem, a zsírsav védelmet nyújt a nap káros sugárzásai ellen is. Így újabb pajzsként segíthet életünk védelmében!
A Zinzino Balance Olajért keressen, melynek előfizetése 29 euro, mely összeg egy hónapos havi adagját fedezi egy felnőtt ember életében. Tehát, a gyerekeknek ennek a harmadából megoldódik a védelem! Megéri!

dr. Bagi Éva Eszter (Ph.D. neurofiziológia)

Egészségmentor

Az Egészség Spektrum ügyvezetője

+36302208392

Beküldve:

Alakítsd magad a körülményekhez, különben ott maradsz!

Hegyikecske (Kép forrása: képernyővédő nyitókép, Windows)

Ma reggel Ez a nyitókép fogadott a gépemen, mikor azon elmélkedtem, hogyan is fogalmazzam meg az érzést, amiről írni szeretnék.

Előző írásomban ódákat zengtem arról, milyen új világ kezd kibontakozni előttem a vasút és a budapesti tömegközlekedési rendszer nyújtotta lehetőségek esetében. Nyáron ugyanis gyakran tartózkodunk a balatonkenesei “asziendán”, annak minden földi és égi javaival: friss levegő, lelassult tempó, különbejáratú kutyajószágok, akik a Svájcból nyaranta hazaugró magyar szomszédok – és mindenekelőtt a gyermekeim – kedvencei. Cherry és Lucy. Egy skót juhász és egy kis tündér öleb, aki nem sokkal nagyobb a húgomék Lilikéjénél, aki meglátogatott minket hétvégén. Ő egy teljesérékű családtag, nyúl személyében.

Kenesén minden emberközelben van! Az organikus élelmiszerek, a nyitott, nomád konyha, a gyönyörűen megtervezett, környezetével harmonikus kapcsolatban levő tusoló, a gyermekeim bekerítve, már vízbiztonsággal, köszönet Woki Laci bácsinak, a nyüzsgő programok és a temészetzajos csend.

Nos, ebből az idillből kell kiszakadnom időnként úgy, hogy a gyermekeim lelki békéjét ne zargassam meg és ők is kicsit szabadon hagyják szárnyalni az enyémet. Elutaztam egy skandináv egészségprogram és konferencia kapcsán Budapestre. Megőrülök Paul Claytonért és a Zinzino nyújtotta egészségedukációért! A skandináv életérzésért! 21 évesen fertőződtem meg egy interrail túra kapcsán és úgy is maradtam! A hétvégén is szóba került az idő előtti öregedésért okolható felelőtlen viselkedésünk életveszélyes mivolta. Én gyakorta csak értetlenkedek azon, milyen pofátlanul feljogosítják magukat egyesek arra, hogy a gyermekeiktől, a szeretteiktől idő előtt búcsúzzanak. MIÉRT?!!! Már nagyon sok eszköz van a kezünkben ahhoz, hogy hosszan és egészségesen, méltón éljünk és boldogítsuk azokat, akikért FELELŐSSÉGGEL TARTOTOZUNK. Vannak lehetőségeink arra, hogy a velünk született immunitást hogyan potencírozzuk. Egy ékszernek beillő csodát is bemutattak, a Balance család új tagját, az Essentet. Nálunk/nálam is néhány héten belül kapható lesz.

De visszatérek a kis budapesti kalandomra. A kényelem, és költséghatékony kiruccanásnak ára volt. Este aszalódva és megtaposva értem vissza a vendégektől vidám paradicsomba Kenesére. Kocsosan, büdösen. És másnap diarrheám lett. Magyarul, hasmenésem. Klassz! Gyorsan átment rajtam a fővárosból hozott sok-sok kosz, szenny és idegen. És gondolom, a készenléti immunrendszerem sem volt oda a rendkívüli értekezletért. De amiért a géphez tapadtam, annak egyetlen oka van: mégpedig az, hogy a természetadta program is kínál bőven alkalmat arra, hogy megküzdjünk a változásokkal. Gondolok itt a hormonális változásokra, melyeket okosan vissza lehet fordítani egy szerethetőbb formába a Hormon Reset Programban vagy az Energy.sk funkcionális élelmiszereinek segítségével. Vagy egyáltalán, az édesanyák rugalmasan változó életprogramja is ad némi akklimatizációs lehetőséget. Gondolok itt az őszi iskolakezdésre, az új időpontokra, annak megtanulására, hogy mégse felejtődjön a gyermek az iskolában. Vagy a három fészeklakó gyermek után jövő extra bónusz mert már a legkisebbnak is külön élete van, ami az én naptáramban realizálódik és a fejembe töltődik. Jó esetben egy hónap alatt. Hogy aztán június közepén törlődhessen!

Nekem szünetekben is meg kell találni azt az időt, amikor dolgoznom kell (NAV, könyvelő, informatikus, ügyfelek, bérlők, stb.) és amikor dolgozni szeretnék (blogírás, olvasás, konzultáció, MPK és Zinzino misszió!).

Ezekre a bejáratott köreimre nagyon precíz időbeosztással van lehetőségem. Mindenkit óva intek két dologtól: egyfelől, hogy egy többgyermekes anyuka időbeosztásába megpróbáljon beleszólni, illetve, hogy bebizonyítsa, nála jobb logisztikával rendelkezik. Mindkettő ötlet halva született és felér egy energiapazarlással.

Mit nem lehet ebben az életkörben tenni: kiszállni. Sem biológiai, sem pszichológiai, sem pedig közösségi krízisállapot nem írhatja felül ezt a rendszert. Gondolhatnánk. Azonban én, anyuka csak kis játékos vagyok a nagy, kerek egészben. Tehát, mégis felülíródik a programom. Csakhogy, készen állok rá. Ha a fővárosi idegenlégió, konkrétan a tőlem idegen emberek jó és rossz baktériumtörzse behatol a szervezetembe, gyorsan megszabadulok tőle. Ha pszichológiai támadás ér, segítséggel vagy segítség nélkül beteszem a megfelelő helyre, polcara a lázító eseményt. Ha közösségi atrocitás ér -például egy csajos buli kedden-, megküzdök a felborulni látszó aznapi -és másnapi- tervekkel.

Hegyikecskék vagyunk! Én mindenképpen! Nagyon sok korombeli anyuka, üzletasszony, közalkalmazott, a szakmájában professzionista él így. Pontosan tudjuk, hogy a kis kapaszkodók vagy kiszögellések az, amiken mi tovább jutunk vagy éppen megpihenünk. Mozgásban maradunk. De azt is tudjuk már, hogyan kerüljük el az egyébként is bőséges külső és belső ingert tetéző extra támadásokat. Képzett a szervezetünk, a lelkünk, az agyunk. Ha jól csináljuk. És milliszekundumok alatt toborozható a hátvédünk: a családunk, a barátaink, a minket alaposan ismerők és szeretők csapata. Vannak persze fékek a mi életünkben is, mert ők nem szeretik a mi tempónkat. De majd ők is változnak. Vagy maradnak ott, ahol. Csak kell egy fal, amin mászhatunk.

Ez a csendes gyöngyházréteg a társadalmi kagylóhéj belsejében építi a gyermekeket, tartja meg a férfiakat és termeli a GDP tetemes részét. Gyakran nem megbecsülten vagy elismerten. A mi elismerésünk a gyermekeink ölelésében, szemében és hangjában rejlik.

 

Szeretettel: dr. Bagi Éva Eszter

Konzultációért, segítségért hívj nyugodtan: +36302208392

Beküldve:

A Titok – tudni, hogy mit szeretnénk, hálát adni azért, ami van és kérni tudni!

Rendkívül büszke vagyok magamra! Haladok a korral. Vettem mobil appon  vonatjegyet és ehhez a rugalmassághoz tartozik még a fenntarthatósági 20%-os appon keresztüli vásárlási kedvezmény és a közalkalmazotti jogosultság, így 1100 forint körül tudok ingázni Budapest és Balatonkenese között. Ha nyáron dolgom akad. Mert azt mindig teremtek bőséggel!
Kép: Selfie Múzeumban ünnepeltük a lányom szüli- és névnapját! Időnként akad énidő és megpihenek két mosoly között
Hozzám hasonló, céltudatos és kisgyermekes édesanyákkal dolgozok együtt, hasonlóan felépített életet. Hajnalban kelünk (nekem az 6-7 óra) nyáron is és 10-kor szigorúan alszunk. Két óra – vagy 3, ha a gyerekek kicsit tovább alszanak – reggel, illetve 1-2 este, amikor dolgozni tudunk effektíven. A kis kezünkkel és a telefonnal. A többit fejben! Mosogatás, programszervezés vagy bonyolítás közben a munkaüres járatokban, amikor a gyermekek és a család nem igényli a figyelmem. Vagy csak egyszerűen korukból fakadóan nem tartanak rám oly nagy igényt. Amit mostanában újdonsült minitinik anyjaként még emésztgetek.
Erre a fantasztikus költségre, ami a vonatjegyem ára,  rájön még a metrójegy átszállós. Azt még nem tudom, mennyi (M2-M3 Deák térnél váltok). Így még dolgozni is tudok a vonaton, nem kell parkolnom Budapesten (nem a technikai rész zavar, hanem a költséghányad.)
A gyerekek megkapták a Kajla útlevelet. Ezzel ingyen vonatozhatunk. Felsősöknek van hasonló lehetőség? Megkeresem, mert kedden vonattal viszem őket a mamához és a tatához Szegedre. Kaland és lehetőség a beszélgetésre! Hogy egymás szemébe nézzünk, ők az enyémbe, én pedig titokban úszhassak, olvadozhassak az övékében. Így szegedre, haza is majdnem ingyen fogunk vonatozni. És a Kajlában gyűlnek a pecsétek!
Most már csak azt kell kitalálnom, hogy festő legyek, író vagy költő nyáron. Vagy maradjak egészségmentor, fejlesztőpedagógus, és allfinance befektetési tanácsadó, akinek úri dolga van ebben a vakációs időszakban. Próbáltam én aklimatizálódni a “rendes” munkahelyre, ahol 8-18-ig húzzák az igát -vagy az időt. De az nem nekem való. Nem teszi lehetővé a bioritmusom és a gyermekeim iskolai ritmusa.
Tanárgyerek vagyok és innen is üzenem az összes tanárgyermekként felnőtt szülőnek, hogy mindig beigazolódik a koncepcióm, miszerint a tanárgyermek gyermeke sok esetben példértékűen gondolkodik, érez és él. Én is gyermekeimmel lehetek szünetekben, mint annak idején anyu velünk. És az összes unokatesó velünk tarthat vagy mi velük! De közben intézhetem a dolgaimat is heti 2-3 alkalommal.
Konzultáció, allfinance tanácsadás, mászás és otthon!
Reggel megfőztem a lencselevest, tegnap a zúzapörit. Sütöttem vagy 40 palacsintát. Jó esetben maradt 6 darab. 🙂 A strandra. És robogok az éves Zinzino napra! Hogy találkozzak mindazokkal, akik olyan küldetést éreznek, mint én, hogy segíthessünk mások egészségének a helyreállításában. Egészségteremtők a skandinávok ebben a tekintetben. Leginkább Orjan Sale és felesége, akik cége, a Zinzino már kint van a tőzsdén. Róluk később írok.
A Titok című filmmel aludtam el. És azon gondolkodom, hogy tulajdonképpen, ami összejött nekem, arra zsigerből vágytam, vágyok. Működik a “Titok”. Nálam mindenképpen.
Egyetemi felvételinél a biológia-angol szakpárosításra vágytam, ami nem létezett. Egészen addig, míg felvételi előtt meg nem hirdették. 🙂 Megúsztam a közgázt, az orvosit, a biológusit, stb. Gondoltam. Ha már nem mentem az Iparra lakberendezőnek.
Egyetem alatt egy nagy szerelemre… 🙂 Meg is láttam! Gólyaként, szeptemberben.
Interrail alatt a hollandiai Utrechtben arra, hogy tanulhassak egy hasonló helyen, mint az a kisváros. És fél év múlva indulhattam is a skóciai aberdeenbe.
A PH.D. után gyermekekre. De nagyon-nagyon. HA tudom idejében, hogy 36 és 40 éves korom között négy ékszerrel leszek több, nem feszülök 20 éves koromtól 16 éven át emiatt. Ha! Mily boldog voltam, amikor a szüleim -apukám- hozott egy plüsst valami benzinkútról, rajta két ufógyerekkel. Egy lánynal és agy fiúval. Fogták egymás kezét. És azt mondta apukám nevetve, hogy te majd a Holdon találod meg azt az embert, aki neked megfelel.
Megkérdeztem tőlük nem sokkal később, 2005 őszén, hogy nagyon zavarná-e őket, ha csatlakoznék az egyszülős lombikprogramhoz. Fel is hívtam a csoporttársam, aki egyetem után a pécsi lombikprogramban kezdett dolgozni. Semmi akadály nem lett volna. És a szüleim, mint mindig, most is mellettem áltak, bátorítottak, támogattak. És 2006 januárjában megismertem a mostani férjem, aki a gyermekeim apukája lett.
Mire vágytam még? Hogy elfogadják a tempómat a körülöttem levők. És segíthessek. Kreatívkodhassak (horgolok) és eltűnjön a válság pusztítása.
Már nem sok mindenre vágyom. Mert jó, ami van. Azok a lehetőségek, amiben dolgozhatok, szakmailag kiteljesedhetek. Hogy van egészségem sportolni, hogy nézhetem, támogathatom a gyermekeimet. Hogy itt vannak még a szüleim. Hogy a testvérem jó fej és a sógorom is! Hogy lett rendelőm, ahova azok a barátaim járnak csoportos vagy egyéni foglalkozást tartani, akikkel hasonlóan érzek, gondolkodok.
És leköltöztettem vagy 6 kosár horgolós cuccot, kinéztem csipkefüggönyt az ablakokra és horgolni is fogok.
Képtalálat a következőre: „view tuscany olive trees”
A kép illusztráció (forrás: https://www.homedsgn.com/charming-tuscan-villa-surrounded/)
Ha összefoglalnám az életem, ami kerek, egy olajfaligetben ülök a teraszon egy nyári reggelen, közel a tengerhez, ahol ébredeznek az unokáim, a gyermekeim, a szeretteim, és ott áll a terepjáró, amivel könnyűszerrel bejuthatok a városi rendelőbe. Abba a városba, ahol én vagyok a La Mamma Eva Esther (Éva jelentése: életet adó, Minden élők anyja! Eszter jelentése: ! A birtokon vendégház a barátainknak és azok családjának.
Köszönöm!
Szép nyári hétvégét kívánok szeretettel:
dr. Bagi Éva Eszter
+36302208392
Beküldve:

Hiszen egy rohadt, beszámíthatatlan alkoholista nő, mit ér a szava???!! – Lány a vonaton

Ha valaki nem látta még a filmet vagy nem olvasta a könyvet, még ne olvassa el a blogot. Nem célom lelőni a történetet, de amiért a billentyűimhez most ezt rendelem, az az aktualitás. Belefutottam egy filmbe valamelyik csatornán. Nem volt időm végignézni egyszerre, két részletben láttam, de nem hagyott nyugodni, míg a végére nem értem. Újra és újra elő fogom majd venni. Akár konzultáción, akár csak úgy. Könyvben is megjelent, még nem olvastam.

Tankönyvi társ-, és szerelemfüggés, alkoholizmus, családon belüli erőszak, meddőség ábrázolódik itt, kérem, szépen – A lány a vonaton (The Girl on the train).

A karácsony nem csak az ajándékozás, a szeretet ünnepe, a megváltó eljövetelének emlékezete. Hanem az elcsendesedéséé is. A komoly önvizsgálaté.

Járok egy képzésre, ahol sérült gyermekekről tanulunk. Hogy őket hogyan lehet megérteni, hogyan lehet a közelükbe férkőzni, fejleszteni, segíteni. Főleg úgy, hogy ők bizony mozgósítják a béketűrést. BTMN-es gyerekek. Trauma érhette őket. De, ha nem is „papírosak”, én most a traumát ért gyerekekről is írok. Hogy ők „neveletlenek”, kezelhetetlenek, szeretetet, figyelmet követelnek. Erőszakosan, megállás nélkül. Sok-sok energiát elvéve a pedagógustól.

És ahogy tanultunk a csoporttársaimmal, addiktológiai konzultánsként hozzászóltam vagy kérdeztek az addikcióról. A betegség természetéről. Mert pedagógus képzésen nem mélyednek el benne, nincs fogalmuk azzal kapcsolatban, mit él át egy gyermek ilyen családokban, ilyen szülőkkel.

Kép: Lány a vonaton (The Girl on the Train – Film 2016)

A lány a vonaton Paula Hawkins fantáziája nyomán ebből nyújt egy töményebb merítést. Nem csak fantázia működik a filmben. A realitás is ott van. Hogy az írónőnek honnan vannak ilyen elemi információi ezekről a függőségekről, azt homály fedi, azonban tény, hogy tankönyvi. Tanítani lehetne szociális munkás, segítő, pszichológia, pedagógus képzéseken a történettel. Olyan szépen felépített.

Adott egy tönkrement házasságán magát csak szesszel túltenni akaró nő. Egy szexfüggő férj, egy társfüggő új feleség, aki annak ellenére is ragaszkodna férjéhez, hogy kiderült, már őt is megcsalja. Lám, lám, az új feleség is átfedéssel került a képbe, ő is szeretőként avanzsált. És adott egy kívülről idillinek tűnő szomszéd pár, ahol a feleség fiatalkori traumát élt át, amit nem tudott feldolgozni, nem csak a férjével, de a pszichiáterrel, a szomszéddal és valószínűleg az élő fával is kikezd, csak, hogy szeretetéhségét enyhítse és intimitászavarát kontrollálatlanul hagyja. És a férfiak szegények mindkét házban megkapták az agresszív, kőbunkó, vadállat szerepet, akik effektíve hágnak folyamatosan és ütnek, ordítanak, ha a helyzet úgy tetszik nekik. Jelzem, a verbális agresszió is agresszió! Családon belüli erőszak. Az írónő bestsellerét érdemes lenne az ő oldaláról is górcső alá venni, miért ábrázolja az összes férfi szereplőjét szexorientált baromnak. Még a pszichiátert, szegényt sem kíméli.

És jé! Egyetlen ember kezdi felfogni szépen lassan a kirakatot. Mert az nagyon idilli kívülről, a vonat ablakából, ahonnan ő látja minden nap. Ezt az idilli képet még ő is benyelte, mert hinni szeretett volna. Fájdalmában fabrikált a volt szomszédaiból egy csodapárt. Abból a pillanatképből, amit minden nap szemlélt az elsuhanó vonatablakból. Módosult tudatállapotban van, krízisben. És nem csak a napi vodkától. Attól is, hogy nem tud kikecmeregni a traumából: nem lehet gyermeke és a férje lelépett az ingatlanügynökkel, akitől már meg is született a baba és az ő általa tervezett házban élnek boldogan. Az írónő nem kímélte. Megjegyzem, a történet zseniális!

Azonban Rachel, a főszereplő lát valamit a vonat ablakból – mert minden nap elsuhan a régi házuk előtt kétszer. Valamit, ami nem hagyja nyugodni.

És itt meg is állok a történetmesélésben, még talán nem lőttem szét minden kulcsfontosságú elemet. Rachelnek nem hisz senki az égegyadta világon. A volt férje, a rendőr, a szomszéd, senki. Mert piál. Szétissza magát fájdalmában. Egy roncs. Pedig az egy kisváros, ahol élt. Találkozik volt barátokkal is a vonaton. Lisa Kudrow, de jó viszontlátni! Nagy kedvencem. Még ő is elmondja a vonaton, hogy folyamatosan látták és sajnálták azt, mennyire görény volt vele a férje. Ordibált, hazudozott, megcsalta, lejáratta, meghazudtolta és kínozta. És mit tettek? Semmit. Nézték és sajnálták.

Egy másik történet bontakozott ki egy kliensem életében. Egy családról. Ahol nagyon szigorúan bánnak a gyerekekkel. Évek óta. Agresszíven beszélnek velük, fegyelmezik, órákig a napon állították büntetésből nyáron anagylányt. Nem hagyták őket vegyülni a többi gyerekkel táborban. Kizárták őket a mínuszkban, hogy jól viselkedjenek. Verték is őket. Az egyikőjüket biztosan. Sokan tudnak róluk évek óta. És mindenki hallgatott.

Ezek a gyerekek már védelemben vannak. A filmbeli Rachel szerencséje egy vadidegen ember volt (lehetett volna, ha hagyja), például, a vonatról, aki segíteni akart neki. Aki látta, hogy baj van és segíteni szeretett volna. Legalább felállni. Nem tudott, de megtett egy lépést efelé.

Karácsonyra azt kérem, gondolkodjanak el azon, a környezetükben kinek van szüksége egy ölelő karra, egy segítő kézre, egy értő fülre. Lépjenek oda és jelezzék, hogy számíthat Önökre a bajban levő. Akár gyermek, akár „kirakat” feleség, akár bántalmazott. Ha nem tudják, hogyan segíthetnek, keressenek egy szakembert, aki a bántalmazottakon tud segíteni. Vagy egy alapítványt, egy szervezetet. A karácsony-szindróma kemény dolog. Talán életben marad az, aki nem élné túl ezt az idei karácsonyt, csak akkor, ha Önök közbelépnek. Ne engedjék!

Békés, boldog és elgondolkodtató ünnepeket kívánok azoknak is, akik erre nem is számítanak.

Hadd éljenek. Lélekben is a bántalmazottak!

dr. Bagi Éva Eszter

+36302208392

Egészségmentor, addiktológiai konzultáns

Beküldve:

Csak okosan, ha már szájalunk! – Az önérvényesítés kommunikációja

Hány olyan beszélgetést tudunk említeni párkapcsolatainkból, mely megnyugtatóan és nem ajtócsapkodással zárult? Aminek a végén nyertesnek és boldognak éreztük magunkat?

Nos, ha ez nem probléma, Önök művészek és a párbeszéd magasiskoláját folytatják. De mi is lehet a legnagyobb kobold a párbeszédeinkben? Igen-igen. Egy harmadik. De a viccet félretéve. Hát, az érzéseink. Amikről nem is tudunk, amikor már előresettenkednek, csak érezzük a detonációjukat. Hormonok, vegyületek, amik, ha elszabadulnak, a Jóságos sem állítja meg őket. Gondoljunk csak a várandóssàgra vagy a ciklusra. Uraim, ez gondolom, márt most fájt.

Hát, rögös út vezet odáig, hogy az érzéseinket felismerjük és karámunkba csaljuk. Hogy kiszámítsuk előre a lépéseink következményét. Esetleg előre számoljunk egy B, C, D tervvel is!

A párbeszéd az egy játék. Egy csodálatos tangó vagy keringő lehetne. De nekem inkább Capoeira. Anélkül követjük, közelítjük, megállásra késztetjük vagy nyargalásra a másikat, hogy ő megsérülne vagy hozzáérnénk. És anélkül, hogy mi padlót fognánk. A Capoeirát nem kisegerek és nem pankrátorok járják. Előbbi esetben Tom és Jerryt néznénk, utóbbi esetben ketrecharcot. Nézzenek végig néhány autentikus brazil harcművészeti táncot. „A capoeirát a brazíliai rabszolgák alakították ki és ez lett az elnyomás elleni küzdelem, valamint a kulturális tradíciók továbbadásának fő eszköze.” (Wiki).

„A capoeira filozófiája szerint a roda (az a hely, ahol a capoeirát játszák) magát az életet szimbolizálja, a roda mikrokozmosza mintegy tükröt tart az életnek, ahol a valódi ellenség sokszor önmagunk. A filozófia jelentős szerepet játszik a capoeirában is, és a vezető oktatók számos fontos értéket próbálnak átadni tanítványaiknak: Respeito (tisztelet), Responsabilidade (felelősségteljesség), Seguranca (biztonság), Malicia (ötletesség) és Liberdade (szabadság).„

Sok-sok asszertív kommunikáció-leírás található módszertani kézikönyvekben, a neten, egyéb helyeken. De mindegyik talán egy kicsit nyakatekert és elsőre nem feltétlenül hasznosítható gyakorlat mindenki számára. A kommunikáció ugyanis egy életveszélyes játék. Mint maga a capoeira volt eredetileg. A szabadságért küzdöttek! Azonban, ha figyeljük az érzéseinket, tudjuk, hogy mit szeretnénk, és szemünk előtt tartjuk a tiszteletet, a felelősségteljességet, a biztonságot, az ötletességet és a szabadságot, már megnyertük az ügyet és a másikat is úgy, hogy ezzel ő is nyert.

Sótartójáték: kézbe vesszük a beszélgetés helyszínén a sótartót és az beszél, akinél az van. Közben a másik őrülten figyel.

Amikor megkapta a sótartót, reagál egy baromi nagyot pozitívan. És utána összefoglalja, hogy mit értett meg abból, amit a másik mondani szeretne. Ha nem stimmel, vissza a sótartó, újrapróbálkozás. Nem baj, semmi gond, nehéz időnként elmondani pontosan, mit is akarunk igazán. Konzultáción és tanácsadáson a nyolc lépéses célmeghatározásnál az első lépésen dolgozunk vagy egy órácskát. Magán a célon.

Tehát, újra sótartócsere, pozitív reagálás, visszatükrözés és a másik mondja el az érzéseit, a témával kapcsolatos gondolatait. Kihangsúlyozom: A TÉMÁVAL KAPCSOLATOSAKAT. Másik téma az másik felvonás.

És, ha kijátszottuk magunkból az egész problémát mind egy szálig, jöhet a boldogság, az öröm, a pihegés vagy egy új kör (rhoda) az élet színterén.

 

Respeito (tisztelet)

Responsabilidade (felelősségteljesség)

Seguranca (biztonság)

Malicia (ötletesség)

Liberdade (szabadság).

Szeretnének felkészülni egy előttük álló nagy beszélgetésre?

Hívjanak! Vagy jöjjenek el mindketten! Beszélgessenek. Megtanítom Önöket művészien játszani.

 

Szeretettel: dr. Bagi Éva Eszter

+36302208392

Egészségmentor, addiktológiai konzultáns

A normál krízissel foglalkozunk együtt. Az életeseménnyel együtt járó krízissel, szenvedélyekkel!

 

Beküldve:

Mondj igent! És aztán nagyon gyorsan NEM-et! Hogyan jutottunk a családon belüli erőszakig?

A Kapcsolatleltárral (Couple Checkup, írta, kidolgozta kutatásai alapján Dr. David H. Olson) a kezünkben, akár járunk, házasság előtt állunk, házasságban, mozaikcsaládban már reális képet kaphatunk arról, hogy hol tartunk a párunkkal. Ahhoz, hogy IGENtmondjuk lelki békével továbbra is, tanuljunk meg NEMetmondani.

Ugyanis a kapcsolatok előrevivő hajója és egyben halála is egy nem megfelelőlen használt kommunikációs rendszer. Az első helyen áll azok közt a területek között, melyek mélyen meghatározzák az üdvözítő, vagy ellenkező esetben, a pusztító mindennapokat. Ezek a területek a kommunikáció, pénzügyek, szex, gyereknevelés, személyiség, konfliktuskezelés. De egy idetartozó beosztás vagy csoportosítás szerint a származási családunkkal a kapcsolatunk, a “hozott” barátainkkal, a közös barátainkkal töltött együttlétek, az énidő megléte, a közös idő, a hitünk, a származási családból hozott batyunk.

Ugye, a jó öreg USA-beli terapeuta jótanács: mielőtt egybekeltek, egyezzetek meg a karácsonyi pulyka receptjében. Ennél szerintem bonyolultabb a magyar hagyományos menü, mármint a halszálé, a sülthal és társai.

Nos, el is jutottunk a legkényesebb és legkínosabb témához. A boldogító IGEN után érdemes megtanulni a NEM-et mondást. Félreértés ne essék, nem Makrancos Katákat és csökönyös férfiakat buzdítgatok. Hanem a kapcsolatunkban való jó érzéssel lenni szándékozás művészetének kommunikációs alapjai közül az egyik az, hogy hogyan, mikor és miért mondhatunk nemet.

Kezdjük azokkal a helyzetekkel, amikor a NEM elérkezettnek látszó.

Egy anyuka mesélte egyszer, hogy anyósa egyszer annyira kijött a sodrából, amikor a menye elmondta neki, miért nem szeretne valamit, hogy arcon öntötte Sprite itallal. (A gyerekeknek folyamatosan édességet, cukros üdítőket tett az asztalra és ezen nem egyeztek, semerre nem mozdultak.) Elteltek az évek és onnantól kezdve az anyuka nem járt anyósához, de az is fájt neki, hogy a tulajdonképpeni szituáció nem lazult, heti rendszerességgel többször etette a gyermekeket édességgel. Egyedül maradt a helyzetben és a férje is magára hagyta. Ez egy olyan kényelmetlen vagy veszélyes szituáció, amit kerülni kell, ha lehetséges. Tehát ilyenkor határozottan és önérvényesítően (erről egy következő blogban lesz szó) ki kell mondani a NEM-et. Nem anyósra, leginkább a változatlan helyzetre. Előbb-utóbb változás lesz és a gyerekek is élvezhetik a nagymama társaságát, a gyerekek édesanyja is nagyobb kedvvel fogja látogatni férje édesanyját, a gyerekek egészsége sincs kitéve kockázatnak.

Másik példa egy igen érezhető eset. Fiatal, karrierjük ívében levő pár, akik sehogyan nem egyeznek sok területen. Nem megélik, leginkább projektként űzik a kapcsolatukat. Gyönyörűek, sikeresek. Egyikőjük, a lány klasszikus értékrenddel, a férfi szabadabb erkölcsi normákkal bír. Egyik reggel, mikor a rutinszerű közös munkábameneteli beszélgetésük folyt az autóban, a férfi gyorsan elhadarta, hogy este társasozni megy a bandával és volt szerelme is csatlakozni fog. Mivel meg kellett állni az autóval a rakparton, hogy kitegye a lányt, aki válaszolni sem tudott a hirtelen lefagyástól, megúszta a dolgot. Néhány napra. Már nincsenek együtt. Ez a csetlő, botló, megúszós információközlés nem visz sehova. Legjobb, ha időt szánunk a kellemetlenebbnek tűnő beszélgetésekhez és asszertíven, egymás szemébe nézve fejtjük ki gondolatainkat, meghallgatjuk a másikat és nem félve az érzéseinktől, jogosítványt érzünk arra, hogy azt a másik felé kommunikáljuk is. Tehát legyünk közvetlenek és önérvényesítőek a NEM-et mondás közben.

A szexuális közeledés a legtipikusabb példája annak, ha valaki nem érti a NEM-et és tovább nyomul. Sajnos, itt nincs más hátra, el kell hagyni a helyzetet. Lép ki, menj arrébb! Házasságokban időről-időre felveti az a történet a fejét, hogy “megadja” magát az egyik fél a másiknak, hogy békén hagyják. Ez családon belüli erőszak. Abúzus! Akik ezt a NEM-et nem értik vagy nem tudják érvényesíteni, sürgősen keressenek szakértői segítséget.

Kép: A szexuális közeledés visszautasítása ne legyen eszköz a kommunikációhoz. De ki kell mondani a NEM-et, ha úgy érezzük, számunkra az a megnyugtató.

Forrás: https://biblicalgenderroles.com/2015/08/01/can-a-christian-wife-withhold-sex-as-a-way-to-change-her-husbands-bad-behavior/comment-page-1/

Ne lépj bele a színházba! Vannak emberek, akik annyira nem képesek felfogni a párjuk kedves, de érthető NEMleges szándékát vagy reakcióját, hogy elkezdenek poénkodni, műsorozni, mórikázni. Ilyenkor legegyszerűbb, ha kimondunk egy keményebb NEM-et és kilépünk a szócsatából, kergetőzésből. Mert ugye van, hogy a női nem, az igen és ez egy jó játék, ha mindkét fél benne van. De vannak olyan NEM-ek, amit észre kell venni vagy észig kell juttatni.

Készülj és Gyakorolj! Fantasztikus, előrevivő módszer a nehéz beszélgetésekre való készülődés. Már írtam korábban erről, de újra elővesszük itt is. Gyakran készülünk konzultáción beszélgetésre. Megtanuljuk a szabályait (helyszín, téma, időpont kiválasztása, kommunikációs stratégia, stb…), és készülünk a lehetséges kimenetekre. A félelem így sokszorosára redukálódik és nagyon szerencsésen alakulhat egy régóta beragadt történet. Tehát, van, hogy alaposan fel kell készülnünk a mondat végi NEM-re.

Ebből az egész témából én a legviccesebbnek azt a részt tartom, amikor segéderőt kell hívni a gyakorlatlan vagy agresszióval szembenálló fél mellé. Tom és Jerry jut eszembe. Amikor Jerry teljesen önelégülten küldi a macskát messzire, miközben nem is sejti, hogy a kutya mögötte szobrozik. Szeretem ezt a részt. Az egész mesesorozat a harmadik, megmentői, támogatói segéderőről szól. Persze ez csak nekem vicces, annak, akinek ezt végig kell vinnie, egyáltalán nem az. Utólag lesz az! Garantálom. Ne feledjük, mindig akad egy barát, aki megvéd bennünket, amíg nem vagyunk elég erősek.

Video: Tom és Jerry, Love the Pup

És az áldott humor! Egyszer, vagy 20 éve az akkori páromtól kértem, hogy hozzon nekem az irodából irattartó papucsokat. Rendszereztem volna  dolgaimat. Kérdezte, hogy mennyire lenne szükségem. Mondtam, hogy amennyi van! Mire ő kedvesen és röhögve válaszolta: Ja, hát annyi nincs! :-). Kevés embernek adatik meg a spontán, “ülő” humor, de gondolhatunk rá és helyzeteket menthet meg kínos szituációktól.

Gyakoroljunk, edzünk, IGENis gyúrjunk a NEM-re, mielőtt azt vesszük észre, hogy nem a saját életünket éljük, az az álmainkban létezik csak.

Keressetek, ha segíthetek Budapesten vagy Dunakeszin!

Szeretettel: dr. Bagi Éva Eszter

Krízistanácsadó, egészségmentor, addiktológiai konzultáns

+36302208392

 

Beküldve:

Kommunikáció, pénz, szex, gyerek – ezen épül, majd bukik a házasság?

Legutóbbi írásomban a KAPCSOLATLELTÁRT mutattam be. Nekem az angol neve jobban tetszik, mert tulajdonképpen az egész úgy indul, mint egy feladatlista vagy egy bevásárlólista. Couple checkup!

A checkuplistek -cetlizés, feladatlista, teendők, stb. – számomra hatalmas segítőeszközök. Írogatom, rangsorolom, karikázom a dolgaimat. Fontossági sorrend szerint, vagy csoportosítom fajtájuk szerint. Például szigorúan helyszín alapján az ügyeket. Lsd. DM, posta, gyerekek, cég, stb. A bolti listám is ilyen, de ott időnként nagy vehemenciával áthúzzák a számításom, mert képtelenség megjegyezni, mit-hol talál az ember lánya a boltjaiban annak okán, hogy alantas módon átrendezik. Mert bíznak az impulzusvásárlásban. Hát, velem csak időnként járnak jól. Tehát azért a bolti lista is a tejtermékek, a zöldségek, húsok, stb. logika szerint gyarapodik a konyhapulton.

Ezeket a listákat én imádom!!! Mert leveszik a szűkülőnek mondható memóriámról a terhet. Miért ne csücsülhetne benne egy szép vers, egy jó kis odapattanós idézet a feladatok helyett. Például a minap botlottam valaki noteszának a tetején abba, hogy

“Actions speak louder than words.”

 

Kép: Prepare Enrich a kapcsolatokért

Forrás: katiedorn.com

Tehát a tettek beszédesebbek mint a szavak. És még mindig eszembe jut. A tegnapi listám nem. De tudom, hol vagyon. És ezt például Szentgyörgyi Albertnek is köszönhetjük. Hogy azt tudjuk, hol nézzünk utána a dolhoknak. Amit meg nem találunk, engedjük el… És az anyukámnak is jó mondása, hogy mindent akkor találok meg, amikor nem keresem. Ezt már a gyerekeim is fújják. Szóval, no para! (Kivéve, ha az egyetlen slusszkulcsról van szó, vagy a kapunyitóról, ami a sötétben leesett az udvaron és se ki, se be az udvarról, ameddig meg nincs. Márpedig suliba menni kell. Reggelre megmutatta magát a kis hamis!)

Kép: Karácsonyi teendők – életmentő!

Forrás: otthonka.blogspot.com

Másik oldalról, évente egyszer minimum, de leginkább többször leltároznom kell a roboráló tápszereket. Gondolom, mondanom sem kell, mennyire kerülgetem, fáj, szúr, izzaszt, viszket. Erről ennyit dióhéjban. Tehát, a leltározás fájdalmas, a checklista, vagy “műszaki ellenőrzés” az egy jó dolog! A menedzserszűrés is.

Így én maradnék a Couple Checkupnál! Mert indulás van! Vamos! Perverzen is hangozhat, hogy időnként nézzünk rá, mi a nagy helyzet, de megkönnyebbülést is ad. Mert ez az ellenőrzés tudatosítja bennünk, a kapcsolatban, mi az ábra. És a lehetőségünk van a vizsgált, meghatározó tényezőkből ránézni a döcögősre és széppé, olajozottá tenni azt. Ez meló. Kiértékelés után szembenézni és megtanulni a jó gyakorlatokat, a trükköket. Hogy aztán a pár-párok mindkét tagjának jó érzése legyen hosszú távon. Építő, növekedési terült, erősítő, boldogító változás. Kicsit odafigyelünk arra, amit a másik mond, megértjük, visszajelzünk és nem vetjük el a lélegzetvétele pillanatában.

Miért írtam párokat? Mert bizony a körben, akár családról van szó, akár párról, akár bonyolult családszerkezetről, többszereplős lehet a játszma. Legyen inkább örömteli játék. A játszma tönkretesz előbb-utóbb. Pusztít.

“Kommunikáció, pénz, szex … ezekkel a kérdésekkel minden párnak meg kell küzdenie.” -írja dr. Mihalec Gábor, a Prepare/Enrich magyarországi meghonosítója. És a gyereknevelés. Mert a vágyott gyermek bizony megváltoztatja a családszerkezeti térképet. De erről szóban!

Töltsétek ki a Kapcsolatleltárt, akár Mikulásra. És értelmezzétek az ajándékba kapott elemzést, használjátok a füzetet. Vagy hívjatok, ha kell egy szakértő szem és beszéljünk róla.

Szeretettel: dr. Bagi Éva Eszter

Bejelentkezés időpontra a Köröndhöz vagy Dunakeszire:

+36302208392