Beküldve:

Az asszony már nem vágyik rám…, de válni sem akar! A szexsóvárgás ördögi köre mindkét oldalon

Hallottam egy beszélgetést egy folyóparti kávézó teraszán…

Egy férfi és egy nő beszélgetett. A férfi ereje teljében levő negyvenes. Rendkívül megnyerő külső, kellemes modor, felém libbenő charmosan maszkulin illat.

A képbe azonban nem nagyon fért bele, amit mostanában nem először hallok innen-onnan. Kisgyermekes anyukák vágyakoznak a hosszú, otthon töltött évek után idilli szerelemre. A családi életük kívülről rendezett, megvan minden, nyaralások, wellness, gyermekek, boldogság, gyermekkortól datálható ismeretség a házastárs után. A férfi még mindig szerelmes. Sőt, még inkább. Mivel kiderült, a feleség szeretőt talált. Válni nem akar, félti a családi fészket, az idillt. De az emberét nem engedi magához közel. Évek óta igazából.

Mi történt? A férj tanácstalan, szenved, ettől ideges és még inkább erőszakos, dühös. Amitől a szerelme, gyermekei anyja egyre legalizáltabbnak tekinti érzéseit. Ördögi kör…

SEGÍTSÉGET keres?
Vannak helyzetek, amikor egy krízis feldolgozásához, vagy egy elakadásból való kibillenéshez külső segítség kell.
Hogy a megfelelő szakembert választhassa ki, röviden bemutatjuk, mely helyzetekben milyen szakember az illetékes segítő.

Párterápiára akkor van szükség, ha már hónapok óta ugyanarról vitatkoznak és nem tudnak megoldást találni; ha megjelent a színen egy harmadik személy; ha elhidegültek egymástól és már nem találnak utat egymás szívéhez; vagy ha valamelyikük szülei aktívan beavatkoznak az életükbe. Ilyenkor érdemes párterapeutát, vagy családterapeutát felkeresni.

Ha a párkapcsolati probléma miatt feszültnek érzi magát, nem tud aludni, vagy a munkahelyi teljesítménye is elkezd csökkenni, akkor érdemes pszichológust, vagy pszichiátert is felkeresni. (Sok pszichológus és pszichiáter pár- és családterápiás képesítéssel is rendelkezik.)

Mediációról akkor beszélünk, ha a vitáik újra és újra eszkalálódnak, és könnyebb lenne egy közvetítő segítségével szót érteni. A mediátor segít abban a helyzetben is, ha megszületett a döntés a válás mellett, de ezt szeretnék méltósággal, rendezett módon végigvinni. A mediátorsegítségével kötött megállapodást a bíróság is elfogadja.

Minden kapcsolatot lehet fejleszteni. Ha a jót szeretnék még jobbá tenni, vagy egy átmeneti élethelyzet kezeléséhez (kamasz gyerekek nevelése, gyerekek kirepülése, karrierváltás, nyugdíjazás, szülők elvesztése) van szükségük támogatásra, akkor sokat tehet egy lelkigondozó, coach, vagy családi életre nevelő.

Ha házasságkötés előtt állnak és nemcsak az esküvőre, de a házasságra is szeretnének jól felkészülni, akkor érdemes megkeresni egy lelkipásztort. A lelkészi képzés fontos része a házassági felkészítés és bizony egy jó felkészítésnek kimutatható protektív hatása van a későbbi krízisekkel szemben.

http://www.kettenegyutt.hu/tanacsadok/bagieva.php

Kép forrása: https://candidpost.com/sex-thoughts/

Beküldve:

Fogyni szeretnél, de a primer gondod nem a zsírtöbblet? Dumáljunk róla!

KrízisbenÉn tisztelem a tudást. Munkám során a szakértői beszélgetést, a nyelvet, a személyközi kapcsolatokat és az ebből kialakuló varázslatot. Mert megnyugvással kijelenthetem, hogy utána más lesz, mint előtte. Mert változást tudunk létrehozni. Beszéddel, a tudomány eredményeinek emberközelibbé hozatalával, személyes élmények és gondok, tapasztalatok megosztásával.

Addiktológiai konzultáns vagyok, a viselkedési függőségekkel foglalkozom. Kialakult krízishelyzetekkel, melyek sokszor „normál”-is krízisek. Életeseményeinkkel együtt járnak. Nálam is, a gyerekeimnél is, Nálad is, Önnél is. Mindenkinél. Ki könnyebben, ki nehezebben, van, aki sehogyan nem képes egyedül megbirkózni ezekkel. Mert sok-sok megküzdési startégiát hozhatunk a tarsolyunkban szüleinktől, génjeinkben, olvasmány, film vagy ismerettség-élményeink alapján. Akár az iskolában, a templomban, a munkahelyünkön is tanulhatunk ilyen megoldásokat.

 

Azonban én élettanász is vagyok. Idegélettannal, a szervezet hajtóerőivel, leginkább a szomjúsággal és a táplálkozással foglalkoztam a Pécsi Orvosegyetem Élettani Intézetében. És a táplálkozási kontrollt vesztett állapot, a válás feldolgozása, a gyermek kirepülése, a munkahelyi tartós stressz, egy rossz házasság, a gyermekszüléseket követő élethelyzet-változás, a szakmaváltás, stb. olyan mélyre vihet bennünket rövid illetve hosszabb távon, amivel acélosan edzett karommal sem tudunk kikapaszkodni. És testi tüneteket, un. pszichoszomatikus betegségeket okoznak.

 

Leginkább elengedéssel, mintsem akaraterővel léphetünk előre. Úgy, hogy egy időre átengedjük magunkat valaki másnak. Aki vezethet bennünket. Mert szakértelme van hozzá, tapasztalata, felépülési folyamatokban előttünk járhat, de az is lehet, hogy csupán egy külső szeme, vagy szerető lelke van.

Amikor megkeres valaki vagy csak kérdez a válaszkereso.hu oldalon keresztül, tapasztalom, hogy a túlsúlya mögött nem feltétlenül a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a túlsúlyból eredő metabolikus szindróma (magas vérnyomás, vérzsír és vércukor-szint) áll. Hanem valami tejesen más, fel nem fejtett kérdéskör. Apró bosszúságok, egy elhallgatott, ki nem beszélt probléma, egy korábbi téves pályaorientáltság vagy a pl. hit hiányából fakadó áldott védő, óvó ölelés.

 

Olyankor szoktam szólni, hogy nem fog menni a fogyás anélkül, hogy kézbe ne vennénk, meg nem találnánk a primér kiskoboldot. Lehet ez többletivás, egy másokra tekintettel nem levő szomszéd, egy én-idő hiány, egy rendszertelenségből fakadó állandó káosz, házastársi adekvát kommunikáció hiánya, aknagyáros rokonság, testképzavar, horgonyok, hiedelem és hitrendszerek.

 

A zsírköpeny, a köztes (glikogén) és tartós (zsír) raktáraink felhalmozódása bio-pszicho-szociális betegség. Igen, van biológiai (genetikai, élettani..) háttere, pszichés oka (ezt érintettem írásomban) és környezeti hatás eredménye (tartósítószerek, ízfokozók, finomított szénhidrátok fogyasztása, életmód, minőségi éhezés, szokásrendszer, folyton-koccintgatós „ünnepek”, „kikapcsolódások”, „stresszlevezetések”.

 

Beszéljünk róla, fésüljük ki a szőnyeg rojtjait és állítsuk szépen csatasorba azt, hogy tulajdonképpen mit is szeretnél, szeretne Ön! Rövid, közép és hosszútávon.

A kertem lelke az a lelkem kertje is!

Dr. Bagi Éva Eszter (Ph.D.)

Idegélettanász, addiktológiai konzultáns, testsúlykontroll szakértő

+36-30-220-8392

otthonteremtes.eu

Beküldve:

Szakadjunk le a mohás, merev vágányról és változtassunk az utunkon!

sínpár

Kedves Olvasó!

Egy ismerősömmel beszélgettünk arról, a lánya, aki hamarosan, 2 hónap múlva lesz 18 éves, tűkön ülve, bepakolt bőrönddel várja a születésnapját, hogy az általa választott nagy Ő-höz költözzön. Az édesanya kettős érzelmekkel, de inkább keserű csalódottsággal ecsetelte az “ifjút”. 34 éves,

“Villamosvezető, még Pesten sem tud tájékozódni. Egyébként programozó, webfejlesztő, egész nap a gép előtt ül, gyakorlati érzéke nem sok van.”

És megütötte a fülemet a megjegyzés.

Villamosvezető, sínre tette magát és onnan nem jön le. Sokan vagyunk így. Űzünk egy pályát és nem tudunk kiszállni róla. Még akkor sem könnyű, ha ez az uticél nem egyezik a vágyott életpályánkkal.

A nagylány elvált szülők gyermeke. A húga is az új “családtagnál” keres menedéket, ő is programozást gyakorol…

Az édesapa kicsi koruktól fogva nem vett részt minimális szinten sem az otthoni életben. Szeretője volt, ahhoz menekült az otthoni gondok elől. Mikor a gyerekek felnőttek, az édesanya úgy döntött, váljanak el. Azóta is tart a még tévedésből sem barátságosnak nevezhető vagyonelosztás, a per.

Beszélgetések, felelős döntés, problémamegoldás helyett apa lelépett, anya pedig beletörődött. A család széthullott, a gyerekek talajt vesztettek lettek.

A nagylány apapótlékot keresett magának. Mert olyan személyre vágyott, aki figyel rá, meghallgatja, aki (képzelt) biztonságot nyújt neki.

Azóta sajnos beköszöntött a gyermek életébe a netfüggés, az érettségivel nem törődik, kizárólag egy szakmát tud elképzelni magának: a webfejlesztést. (Pedig jó a nyelvtudása, humán tárgyakból kitűnő).

Foglalkoztatott a mondat, mert nagyon szimbolikus! Hogyan kerülhetünk kötött, merev pályára?

Például a szüleink mintája, nyomása, hagyománykövetése révén (lsd. orvosdinasztiák), vagy egzisztenciális jólét folytán (ami gyakran nem ösztönöz kreativitásra, teljesítményre, teremtésre). De kényszer is vezethet bennünket vágányra (nincs támogató családi, baráti, mentori környezet a tehetségünk, az erősségeink kibontakoztatására, pályaorientációra).

Hogyan kerülhetünk a saját utunkra?

ÁLLÍTSÁTOK MEG A VILÁGOT, KI AKAROK SZÁLLNI!

Önismeretünk fejlesztésével, fejlődési potenciáljaink, védőfaktoraink megkeresésével, állapotának tudatosításával és a szükséges területeken fejlesztéssel.

Mindez megvalósítható, csupán tanulás, gyakorlás és rutinizálás kérdése (kérem, keressenek egy szakértő támogatót, segítőt a munka során).

És összegzésként, tapasztalásként szeretném megjegyezni:

felelősen, érett férfiként, nőként lépjünk házasságra vagy fejlesszük ezt a csodás intézményt, gazdagítsuk a lehetőségeinket, az eszköztárunkat, hogy ne potyogjanak kallódó gyermekek a felelőtlen döntések mentén.

Fel lehet ma már készülni egy első, egy második házasságra is. De a nyugdíjas kor kihívásaira is van program.

Megnyugtatóbb úgy szembesülni a hideg téllel, hogy nézzük az időjárás jelentést, előszedjük a padlásról a téli ruhát és szedjük az éltető, immunerősítő vitaminokat és teljesértékűen táplálkozunk! (Mindezt természetesen szimbolikusan is értem.) Mert akkor ütőképesek leszünk és a gyermekeink is mosolygós, koruknak megfelelően érett gyermekek lesznek.

Prevencióval könnyebb a boldogság! Legyünk okosak önmagunk és gyermekeink érdekében. Bizonyára tapasztalták, hogy vallásos családoknál gyakori a 3-5 gyermek. És ritka a válás. De ők nem esküvőjük napján kezdenek a családdal, az élet értékeivel, a szeretettel, a megértéssel, a pénzügyekkel, az intimitás kérdéskörével, stb. foglalkozni. A közösség révén egymás családjait, barátait is ismerik. Mert tisztában vannak azzal, hogy nem ketten lépnek a szent szövetségre, hanem családjaik, barátaik is meghatározó lesz életükre. A gyermeknevelés kérdéseivel is foglalkoznak. Ha máshol nem, jegyesoktatáson, családi körön, bibliakörön, baba-mama-körön, apakörön.

Higgyünk a közösség erejében, magunkban és a változás lehetőségében.

Szép heteket kívánok szeretettel: Bagi Éva

 

 

sínpár