Ne legyél éhes, ne legyél mérges! Ne legyél álmos és ne legyél magányos!
Az alcímben szereplő dolgok egy kb. 18 éve sikeresen józanodó alkoholista szájából hangoznak el. Rendre, az egyik AA-gyűlésen, a Civil Pincében. Ő bölcsen, sok tapasztalással és az útján kísért felépülővel, a tarsolyában mondogatja ezt. Hogy mit jelentenek ezek az alcím-mondatok?
Kezdem a végén. Hogy lehet 18 éve józanodni? Hát úgy, kérem, hogy azóta nem ivott az illető alkoholt, de minden nap törődik a józanságával, a felépülésével, a boldgságával. Mert tudja, hogy neki az egy pohár túl sok…a vödör meg túl kevés. Nem csupán azzal törődnek a sikeresen józanodók, a felépülők, hogy absztinensek maradjanak. Mert ők csak száraz alkoholisták. Nem boldogak, vérrel-verejtékkel állják meg, hogy ne igyanak. A józanodók törődnek önmagukkal, a környezetükkel és megtalálják a számukra megfelelő egészség-élet-töltekezés-módokat. Mitöbb, a stresszkezelési technikájuk is akadémikusan cizellált.
Ehhez tartoznak a legalapvetőbb fiziológiai stabilitás-tényezők: az élettani hajtóerőink nyugalomban tartása.
A minap egy általam nagyon tisztelt szakember engem fizioterapeutának nevezett. Boldog voltam. Mert élettanász vagyok (fiziológus), aki változási munkával (terápia, konzultáció) fogalkozik. Legyen az testsúlykontroll/táplálkozási zavar, társfüggés, szex-dependencia vagy éppen szerfüggés.
A lényeg ugyanaz. Első lépésben hozzuk rendbe legalapvetőbb működési aspektusainkat: ne legyünk éhesek, szomjasak, álmosak-fáradtak, extrán stimuláltak (pl. rengeteg, magas glikémiás indexű cukorral telítettek, mert az is stresszor! De erről máskor).
Nem csak a józanodással, a társunkhoz való viszonyunk egészséges megtalálásával, a belső kontroll megszerzésével,a mértékletességgel foglalkozunk a konzultációs ülések során.
Ennél is sokkal többel. Amit evidensnek gondolnak sokan, mégsem illesztik rendszerben a nepirendjükbe, és ezért vannak, akik 2 hónap után is nehezen indulnak.
Nem tudjuk megszerezni a lelki békénket akkor, ha kimarad a reggeli, az ebéd vagy a vacsora. Vagy ne adja a rendszertelenség, mindhárom!!! Ajjaj… A baba is sír, ha éhes Vígasztalhatatlanul. Mi nem sírunk. Inkább remegünk, ver a hideg verejték, frusztráltak, depresszívek leszünk, hányingerünk van, fáj a felünk, dekoncentráltak és aggresszívek leszünk. Hozzuk a hipoglikémiás tüneteket és egyből azt gondoljuk, hogy pszichiátriai esetek vagyunk, itt a vég.
RENDSZER! Füzettel, ha kell. Szépen meg kell tanulni a napi háromszori (nem több, mert az rettenet módon hízlal) étkezést. Mint a fogmosást kiskorunkban. Ugye, az sem volt egyszerű. Vagy a bringázást. Ma meg fütyürészve megy (hogy az úszást ne is emlegessük. Azt azért inkább madárdal nélkül!).
Ha rendben az evés, nézzük a folyadékbevitelt. Óránként 2-2,5 deciliter, lehetőleg tiszta víz! Viszi a zsírt, javítja a memóriát, segíti az agyi működés,a nyugodt pihenést és támogatja az élettani működést. Ami az élettel harmonizáló, nem az önpusztítással.
Ha ezt kipróbáltuk, jöhet a két másik almenünk: ne legyünk mérgesek és társtalanok!
De ezt hagyjuk egy következő alkalomra. Addig kellemes gyakorlást kívánok. Csodára fognak lelni. Mindemellett nagy veszteségekkel számolhatnak: egy regiment tünetük, panaszuk elpárolog és úgy fognak aludni, mint a kisbabák. Ha mégsem, lépünk egyet tovább!
Szép hétfőt és szép hetet kívánok szeretettel: Bagi Éva
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: