Életszerű?
-Anyu, mikor főzünk szilvásgombócot? (4-5 hete folyamatosan)
-Hát, öööö, amint szólsz. És segítesz!!!!Fruzsi (tőlem félénk vigyor, végül is nincs nyári szünet. …ELMEGYEK ANYASÁGIRA!!!)
Ma Zozi (hónapok teltek el a folyamatos nyaggatástól…):
-Éééhes vagyok nagyon (5-kor, amikor érte megyek).
Lapítok, mert rohanok, alig értem oda érte Szentedréről Spauza csoportból
(sor, meg tülkölés, meg relaxációs, embereket megfigyelésre nagyon alkalmas dugóhegyek a csúcsforgalomban).
Én: Nyugi, főzünk szilvásgombócot! Vagy, ha nagyon éhes vagy, esztek finomat (száraz kaja, de valamelyest egészséges), ha hazaértünk. Csak érjünk oda a bölcsibe és az oviba…. (Fruzsi utál 5 előtt eljönni, örök hála érte!!)
Megyünk Fruzsért:
– (Zozi mondja) Fruzsi!!! Siess, nem mehetsz fel a ruháidért, mert hazamegyünk és csinálunk szilvásgombócot! (Én félén vigyorral puszira várva…de ez úttal elmarad a lépcsőmászás és rohannak a kocsi felé. Óvó Néni szól, hogy egy baromi nagy szálka van a tenyerében, megnézem, de semmi krízisre utaló önsajnálat, ordítás, vígasztalhatatlan téboly.
Térdrogyasztásból, ölelő pozícióból ki, diktálós anyuba – Ki ne rohanj a kocsik elé!!! – szerepbe be! Fruzsi, nem biztos, hogy lesz szilvésgombóc..talán…említettem…Zozinak… Öngól!)
Noel sztori hosszabb volt, mert egy bagolytól retteg a Kincsem utcában 3 hónapja és nem tudom neki elmagyarázni, hogy ő már hazament és nem fog köpködni. Ez a sétaszakasz kézenfogós, lányok előreszaladnak:
– “Ne menj KIA kocsi elé!!!” “Gyere Noel, bagoly nincs sehol, van kedved szilvásgombócot enni?” (Öngól…Nole fut!)
Krisztina ABC: Szia! Szia!…beszélgetés…beszerzés. (Beszélgetés miatt liszt és tej elmarad, sebaj, mert az “apjuk” nemsokára hazaér a fodrásztól, és úgyis felhív, hogy kell-e boltba menni. -Akkor már hívott, de telefon a csomagtartóban negyed 5 óta, amióta elindultam Szentendréről. Ekkor hn 6.))
Kriszti megkérdezi: “Viszel fagyasztottat?”.
Ránc kisimul, lelkiismerefurdalás elindul (egyébként most pontosan 20:01 fürödtek le, hűl a krumpli és nemsokára gyúrok…egyedül, de lesz végre szilvásgombóc!)
Ja, nem! Noel ordít, hogy csak az anyja kell! (Fiúk…ez a lepattanás mikor naturalizálódik?)
Robi, amikor tálaltam a gőzölgő, Isteni, mindenféle földi jóval körített (mű)gombócot, megszólal (némi feszülés után, mert időnként egy órába sűrítve szeretné rendezni a saját multis idegeit és a gyerekek otthon-imádok-lenni-találkozási örömét:
-Hú, de régen ettem volna már!
(Hát, én meg szeretnék egy regényt végig elolvasni, 4 filmet megnézni, masszőrt hívni (ismertek egyet? :-D…gondolom nem…és gondolom, ez a válasz HAMIS ;-)) és pedi-manikűrbe, kozmetikushoz, fodrászhoz elmenni CSENDBEN! És húsvétra is készülnék :-)))
Üdv a kötény mögül! (Noel végre ásított egy nagyot…téényleg!)
Közben kijavítom a helysírási és oknyomozó hibákat. Mert megszól anyukám, aki Kazinczy-díjas nyelvművelő Gita Bagi (bizonyisten kikeresem végre az átadó tv-műsort valahonnan, ha lesz egy hetem), és a húgom, aki alkalmazott nyelvész docens, de eltűnt most a FB-ról http://www.juhaszvaleria.hu/
Nehéz ilyen környezetben verni a klaviatúrát.
Mellesleg Noel felkúszott, Fruzsi le, mert remélte, hogy különprogram vár reá.
Hetek óta először szóltam, hogy nem igazán fog összejönni. ….Visszamászott az emeletre.
Szórom a lisztet a krumplira (van itthon élesztő? vajon? Egyébként meg igazából TÖK mindegy!
http://www.mindmegette.hu/szilvasgomboc.recept
Bagi Éva
