Épít-e a szenvedély avagy átveszi az irányítást felettünk és porig rombol mindent és mindenkit?
Eszter és Levente vitorláznak. Együtt kezdték tanulni, vizsgát tettek. “Minden” pénzük és szabadidejük a kikapcsolódás, a sport, a felüdülés, a béke, az izgalom, az extázis ezen formájára költik. Családilag. A gyermekeikkel járó költségek, az otthonuk fenntartására elegendő összeg kifizetése, stb. után. A családi, munkahelyi, baráti, társasági és társadalmi feladataik, programjaik teljesítését követően. Amikor módjuk van, mennek és hódolnak a szenvedélynek. Ugyanezen töltekező formának hódol még Eszter. Kötöget, amit édesanyjától vagy kertészkedik, amit édesapjától tanult. Közben olyan szinten átadja magát az élvezetnek, hogy felfrissülve, mintegy meditatív állapotból ébredve tud felállni. Bármikor, amikor szükséges. Magas teljesítménybe hozza őket a szenvedélyük, melytől ők és a környezetük gyarapszik, harmonizálódik.
A szomszédjukban van egy néni. Idősebb már, úriasszonynak gondolnánk. Jobb sorsra vágyott, mindig hajszolta a látszatot. Férje halála utáni örökségéből, özvegyi juttatásaiból, a szépen kereső gyermekeitől kapott támogatásból, a szépen fizető mellékesből (hozzáértően masszíroz, jósol, stb.) nyugdíjas korára szépen éldegél. És gyermekei legnagyobb meglepetésére, felgyülemlett több, mint 10 millió Ft adósság. Nem ismert hitelekből. A támogatás, a segítség sosem elég. A hangulata berzenkedő, elégedetlenkedő, a környezetére folyvást féltékenykedő, mindenkivel perlekedő a néni. A vásárlásaiban éli ki szenvedélyét, aminek nem tud korlátot szabni. Csak hajtja a vágy, a sóvárgás, a boldogság keresése. Tiszteletreméltó partnere is tisztes távolból szemléli már csupán.
Az első rövid kép példa az építő szenvedélyre. Az utána következő a kontrollvesztés, a boltkór, a vásárlási függőség iskolapéldája. Az első éltető, a második eltép minden szálat, felrúg minden stabil lábat alattunk: az egzisztenciálisat, a testi-lelkit, a szexuálisat, és a szociálisat egyaránt.
A szenvedélybetegségtől – főleg, ha már nem csupán veszélyeztetett stádiumban van a személy, hanem a függőség állapotában – megszabadulni nehéz. De lehetséges. Sajnos, a környezet aktívan ebben első lépést megtenni maximum annyit tud, hogy elhelyezi az információkat a segítséget kérő látóterében (memóriaterében). A változási munkát azonban maga a kontrollvesztett személy képes megtenni. Ami egyébként küzdelmes, de gyönyörű feladat, út, munka. A hiteles szakemberek elfogadása, a környezet kemény szerete, a sorstársak példája viszont nélkülözhetetlen. Erről fogok írni legközelebb.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: