Az életed biztosított…biztos lehetsz az életedben
Emma 38 éves, pici gyermekére megtakarítással egybekötött biztosítást könek a férjével. Emma nevére, hosz a biztosított személye csak egy lehet. És a lejárati kedvezményezett a kisgyermek, aki 18 éves korában felnyalábolhatja a szorgalmasan összerakott pénzt és kez vele, amit legjobb belátása szerint szeretne. Szülei azt remélik, addigra már sikerül egy stabil értékrendszerrel rendelkező kisasszonyt faragni a gyermekről. Igenám, de a biztosítási közvetítő, aki mellesleg tisztes végzettségéből 25 év után erre kényszerült telefonál: “Emma, véletlenül kipipáltam, hogy részt vettél az elmúlt 5 éveben addiktológiai kezelésen, újra kell írni a papírokat és egy nyilatkozatot alá kell írnod, hogy ilyen problémád sosem volt.” Emma:”Hm. Ok, gyere.” Következő találkozásukkor Emma elmondta az ügynöknek, akkor itt most tisztázni kellene valamit. “Nem gondolta volna, ugye, hogy én 4 éve bevonultam egy intézetbe, hogy rendezzem az életem.” Ügynök:”Elvonóra ment?” Emma: “Féléves addiktológiai rehabilitációra. Nem elvontak tőlem valamit, hanem visszakaptam mindent.” Ügynök:” Ezesetben gond van. A férjére kell kötni a biztosítást, mert nagyon megugrik a kockázat, ezért nem éri meg az Ön nevén hagyni. Elvenné a gyerek megtakarításától a pénzt.”
Jeges pengeként hasított ez a nyers válasz Emmában. Majdhogynem 5 éve mindent megtesz a józanságáért, az egészségéért,a családjáért. Testileg, szellemileg, lelkileg és egzisztenciális téren is stabilabb, fittebb, rendezettebb, mint sok “egészséges” ember maga körül. Érzékenyen figyel a gyermekeire. Méghogy ő veszi el tőlük a pénzt. Méghogy ő lenne a nagy rizikó. A megemelkedett kockázat? Nincsenek tisztában a szabály alkotói a betegsége természetével. Mondják inkább azt, ha a szenvedélybetegségéből adódóan következik be a baleset, a balesetből származó rokkantság vagy ahaláleset, akkor nem fizetnek, egyébként pedig kezeljék a normális kockázati kategóriában.
A sors fintora volt, hogy a férjére sem érte meg kötni a biztosítást, mert ő a kora miatt (idsebb 3-4 évvel) ugyanabba a kockázati kategóriába tartozik egészségesen, mint a józan, szenvedélyes-alkoholbeteg (egyébként kicsattanóan egészséges) felesége.
A szenvedélybetegek, akik már évek óta józanok, dolgoznak magukon. Pontosan ismerik a betegségük természetét. Bármikor visszaeshetnek pár napra, több hétre vagy végleg. Ez hozzá tartozik a szenvedélybeteg mivoltához. De, hogy diszkriminálják őket azért, mert van egy ilyen nehéz előtörténetük és büntessék, mert ebből kitartó változási munkával kilábalt, az méltatlan. És rímel a társadalom szemvedélybetegekhez való hozzáállásához: megbélyegzettek, lenézettek, diszkrimináltak, minősítettek. Pont azok, akik a 12 lépéses programjukkal, a mindennapos önmagukra-figyeléssel megbízhatóbb tagjai erkölcsi, szociális, etkai, egészségtudatos értelemben a társadalomnak, mint sokmindenki más. Mert ők egyszer már mindent elvesztettek. És segítséggel rátaláltak egy olyan útra, amiért hálásak, amiért minden nap köszönetet mondanak. Ők lennének a magasabb kockázati faktorral bíró emberek. Inkább mintaértékű az, ahogyan élnek. Értékeljük hát!
Szeretettel: Bagi Éva
Kérdezzenek bátran:
http://valaszkereso.nlcafe.hu/szakertonk/1350521
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: